October 2012
6 posts
Para, vagy jogos? Túl jó a szenzor, vagy csak jó? Kiderítem. Kalibrálni fogom. ÉS. Harcolok. Harcolni fogok, ahogy eddig tettem, vagy ha kell, akkor úgy, mint még eddig soha. Mert a lovag rendületlenül harcol, és elnyeri a végén méltó jutalmát. El fogom nyerni.
whatever: közszolgos reblogért nagyon hálás... →
lustgeneration:
közszolgos reblogért nagyon hálás lennék:
2012. okt. 6-án, 15 óra körül (valószínűleg a 6-os villamoson) elhagytam az A2-es méretű világosbarna rajzmappámat. Kb 20 db ceruza- és szénrajz, valamint aquarell volt benne. Néhányon az aláírásom is szerepel. Nagyon megköszönném ha valaki…
Tudat alatti matematika
1 piros pötty + 11 karakter + 1 nagy kék pötty = mosoly
Emlékezet
Nem képes mást bántani az, aki igazán tudja, milyen, ha fáj. “Mit kellene tenni érte, és ellene? Nem szégyenlem, ha kitalálom,
hisz kitaszit a világ így is olyat, akit kábít a nap, rettent az álom.”
August 2012
3 posts
Osztálytalálkozó
Nice one, guys!
It seems I’m running in circles. Or WE
Mikor?
Még ne. Olyan jó béke van.
Hádeááá
July 2012
3 posts
1 tag
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre, Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
Ne várd a semmit.
“Ha meghallod a lepkék kiáltanak Siess babám, repülj szívemre Vágják a füvet, döntik a fákat Indulok nyomodon keletre Babám, az úton elvesztem nyomodat Nem jutok messzire, golyó talál Szállj át a hegyeken, hajolj le értem Vörös a nap, mint a vér Vállamon ül a halál”
Lehet, hogy elkezdődött a háború.
Holtfáradtan kezdtem neki, és én kezdtem el, de muszáj volt.
Bármi is lesz a...
May 2012
3 posts
A remegő hús fogantatásának Kereke pörög az űrben s kizúdul Ember, disznó, teknős, rovar, béka, serke, Gyíkok, csíkok, tetvek, patkányok, aranyderes Versenyparipák, sertésvészes idilli kullancsok, Keselyűk megnevezhetetlen iszonyú tetvei, Gyilkosan támadó afrikai Kutya-hadak, a dzsungel kóbor rinoceroszai, Oriás vadkanok, hatalmas gigászi Elefántbikák, kosok, sasok, karvalyok, Lepények és...
“Mit kezdjen, akit elítélt, de fölmentett később az ég” majd elítélt, később felmentett, aztán magát ítélte el, aztán magát mentette fel, majd elítélték, felmentették, elítélték, felmentették, elítélték, felmentették…
Mit kezdjen?
Talányait fejtse meg közületek valaki!
April 2012
3 posts
Oh, hát miféle anyag vagyok én, hogy pillantásod metsz, és alakít? Miféle lélek, és miféle fény s ámulatra méltó tünemény…
Addig is, csak mert nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek: Heti talány: A, B? AA, AB, BA, BB?? A/B?!?! (….B/A, hmm???)
…AC/DC egyelőre.
Csak hogy a nagyközönség (…) tudjon róla: ebből márpedig fotóblog lesz. Most lemerült a cucc, töltő nincs. Fotóblog lesz, de nem most…
March 2012
5 posts
Igyekezhetnél. Egyre nagyobb szükségem lenne. Tudod, mit kaphatsz. Siess, várlak.
Mert tényleg “szeretnék átölelni ma egy embert” , de kopnak el mellőlem azok a kevesek is, akik alkalmasak lennének rá.
Szentimentális hülye.
Ha tudná, hogy irigylem… Mert irigylem.
Sármos. Besz*rok. Sármos ?? :D
Ma lezárós nap van. Több dolgot is lezártam, amit talán már le kellett volna, vagy ha nem sokkal korábban, most már mindenképp. Aztán végiggondoltam, mit kéne még, de most nem tudok mondani semmit, és nehogy túlzásokba essünk, aztán olyasmi is lezáruljon, aminek nem kéne :)
Mit kezdjen, akit elítélt, de fölmentett később az ég, megvonva tőle a halált, mikor már megadta magát?
February 2012
10 posts
Talán igaza volt Jimnek. Szinte kedvem lenne Oidipuszt játszani.
Zöldezüst királyfi búslakodik fekete palástjában, kék dolmányában.
Mit kezdjen itt! Közületek talányait ki fejti meg? Szorongva anyját kémleli: ha elzokoghatná neki! Fogódzanék akárkibe, de nem lesz soha senkije; szeméből, mint gazdátlan ág, kicsüng a pusztuló világ.
Nehéz most neki nagyon, fáj, már most.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre, Nem is tudja, feltámad-e,...
Viszont egy fotóblognak lenne értelme. Úgyhogy…
January 2012
127 posts
Legális spontán jam! Nem úgy hogy közben holnap zh/labor/vizsga. Nem. Annyit játszunk, amennyi jólesik.
A mai ebéd:
francia hagymaleves bundázott kecskesajt bottommal
roston csirkemell kéksajtos mandulás gnocchival
almás palacsinta tejfölös csokiöntettel
Jól élünk :).
Én most vállon veregetem saját magam.
“Ez az, így kell. Jól csinálod, csak így tovább”
klikk-ír-töröl-vissza-klikk-ír-töröl-vissza-klikk-ír-töröl-vissza
Állapota: eszméletlen. Akkor nagyon jó lehet neki.
És eljött… Az az érzés, amikor kivételesen ráérek, szinte bármit csinálhatnék, mégis SEMMIHEZ sincs kedvem. Abszolút semmihez. Aludni meg nem tudok. Bahhh.
(Visz a vonat, megyek utánad, talán ma még meg is talállak, talán kihűl e lángoló arc, talán csendesen meg is szólalsz:
Csobog a langyos víz, fürödj meg! Ime a kendő, törülközz meg! Sül a hús, enyhítse étvágyad! Ahol én fekszem, az az ágyad.)
“There must be some kind of way out of here, Said the joker to the thief, There’s too much confusion, I can’t get no relief. ”
